| 2005. december 30., péntek |
|
|
| |
Elköltözött
a blog... Kicsit bezavart, hogy ez is, meg a blogmentes oldal neve is
Tündértemető volt, ráadásul ezt a nevet kb 4 éve választottam az
oldalnak és már nem egészen érzem ide illőnek. Szóval új oldalon, új
névvel, de minden a régiben, itt:
|
| 2005. december 22., csütörtök |
|
|
| |
Hajj... Most
írhatnék a délelőtti együttzenélgtésről a "Lantossráccal" (azért már
egész jól megy egy-két darab :-), vagy az elfagyott, színes virágokat
áruló idős bácsiról az Andrássyn, vagy még rengeteg mindenről
írhatnék... Mégsem megy... Aluszni kéne, de akkor megrohannak a
gondolatok, és nemakarom :-( Amikor kicsi voltam ("mikor a gyermek
gyermek volt..." - Berlin felett az ég
;-), azt hittem, hogy minden annyira nagyon egyszerű... Majd nagy
leszek, megszeretek valakit, ő is megszeret, és mint a mesékben:
"boldogan éltek, amíg meg nem haltak". Aztán eltellik sok-sok év,
megszeretek valakit, és azt hiszem, hogy olyan lesz minden, mint
azokban a bizonyos mesékben, de nem, ő észre sem vesz, és/vagy mást
szeret, aztán lassan elfelejtődik az egész, majd jön más, aki talán
viszont szeret, de idővel rájövök, hogy tévedtem, és mégsem őt vártam,
csak épp erre ő nem jön rá... Vagy megszeret valaki, akit én még csak
nem is tudok viszont szeretni, pedig ő azt gondolja, hogy én vagyok a
nagybetűs Igazi. Hogy is van ez...? Miért ilyen bonyolult minden? És
miért vagyok ennyire kicsi? :-( (És mikor leszek már elég nagy?)
Utálom, hogy néha muszáj tovább menni. :-/
Ezt most így, egyben...
Provisorium
Már nincs ösvény belém.
Ó, az ajtóm kilincsén
egy tolvaj-tenyér van,
pedig mindent oda'dtam.
Az Úr, Ő a ludas mindenért, mert
mindig önmagához mért;
ha a májához, ittam,
ha a szívéhez, sírtam valakiért.
Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák,
csakis állva és büszkén csináld!
Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád,
addig ne szégyelld!
Tőlük lettél pont ilyen szép.
Most menj! Értem ne aggódj, Nővér!
Az erény olyan világot kér,
miben nincsen rá szükség,
hol nincs bűn, se szentség.
Így jó! Egy pillét gyertyaláng is hív.
Kell, hogy megkopjon a szív
a hozzád közeli részén,
amint hajlong a változás előtt!
Ha majd télbe ájulsz, mint az útszéli fák,
Te is állva és büszkén csináld!
Azt a néhány kis ráncot, amit én tehettem rád,
nagyon köszönöm!
Tőlük lettél pont ilyen szép!
Nézd, az Arany-búza ölén ring a szél!
Szebb időkről regél. Te csak bízz, s ne
a gondokkal törődj! A tolmácsa légy!
De ebben más lehet társad.
Ne bándd, mert én nem vagyok házad,
csak egy híd! Épp, hogy több legyél nálam,
azért szóltam pár szót.
...és tudod, megtiszteltetés volt.
|
|
|
| |
Vicces dolog ez a wiw... Megtalált az ovis szerelmem, akiről legalább 13 éve semmit nem hallottam ;-)
Mindjárt megyek betlehemest nézni :-)
|
| 2005. december 19., hétfő |
|
|
| |
A mai nap tele
volt meglepetésekkel... Kezdődött azzal, hogy a buszmegállóban állva
megállt egy kocsi és a vezető megkérdezte, hogy Budafok felé megyek-e,
mert akkor szálljak be nyugodtan. Én meg néztem nagyot, és valahol az
agyam hátsó fertályán mocorogni kezdett egy gondolat, hogy "idegenekkel
nem megyünk sehova, kocsival meg főleg nem". Végülis beszálltam, a
bácsi (aki lehetett vagy 60 éves), msélt az unokájáról, hogy múltkor
egy idő nénit hozott fel Pestre Siófokról, akiről kiderült, hogy
véletlen pont erre lakik, meg épp a feleségéért megy, aztán megelőzte
nekem a buszt és kitett a kért megállóban. Hihetetlen, amikor nyáron
Siófokon próbáltunk stoppolni Szaszával, egy órán keresztül, szakadó
esőben, senki nem állt meg. Aztán voltam régi suliban, összefutottam
ismerősökkel, meg volt rövidített személyközi komm. óra, és kaptam
karácsonyi kedvezményt a portás bácsitól az újságírás jegyzetekre. A
bolond gesztenyés pedig megkérte a kezem. ;-) Jah, és kaptam egy olyan
mailt, amitől kb öt percig feküdtem a billentyűzeten a nevetéstől...
egyesek érdekesen kérdezik meg, hogy van-e arculatterv házi. ;-D
Most pedig gyors ajándokgyártás következik, aztán... aztán elrontom a napomat. Vagy így, vagy úgy, az eredmény ugyanaz.
|
|
|
| |
Apró,
celofánba csomagolt, színes szalagokkal átkötött ajándékok sorakoznak
az asztalon... Kicsit arrébb a félkész fülbevaló gyöngyei szétszóródva,
a kályhán merített papír szárad. Végre kipihentem az elmúlt hét
nemalvásait, öszesen 23 oldalnyi anyagot adtam be, megírtam egy
világföldrajz vizsgát (valahol a 4-es és 5-ös határán), voltam Irae
koncerten, meg Pillangótársnál töltöttem a hétvégém egy szeletkéjét,
kaptam Eleven Holdas sósmogyorót, aminek hosszú története van ;-),
beszélgettünk sokat, meg virrasztottunk is...
A pszicho vizsgát áttették január 31-re, csak úgy mellesleg. Azért köszönöm a drukkokat, félre teszem januárra. ;-)
...a hangulatom pedig olyan szinten ingadozik, hogy egy hullámvasút is megirigyelhetné.
"Mert a holló is madár, s néha csak ő nem látja így..."
|
| 2005. december 14., szerda |
|
|
| |
Ha egyszer lesz
felesleges 2 millió nyolszáz-ezer forintom, biztos, hogy erre fogom
költeni... (Gulácsy Lajos: Na'Conxypanban hull a hó - vagy másik címén:
Egynapos hó)
15.
"Ha csízzé válnál - máma ez a gondom -
hoznál-e nékem ünnepkor diót?
s amint az ősz már közelít a dombon,
galagonyát s fanyar kökénybogyót?"
(Weöres Sándor: Dalok Na Conxy Pan-ból, részlet)
|
|
|
| |
Ez most annak a
Valakinek szól, akinek sikerül felvidítania az estémet (pedig igencsak
reménytelennek látszott). Szóval, köszönök mindent, meg úgy egyáltalán,
köszönöm, hogy vagy! (Meg hogy mindig kommentelsz ;-D)
A többiek nyugodtan átugorhatják ezt a bejegyzést! :-)
|
|
|
| |
A tegnap csigába
kunkorodott fürtjeiből mára már csak halvány hullám maradt. És az
égő-narancssárga. Bár lassan kezdem úgy érezni, hogy felesleges az
egész. :-( Lehet, hogy léteznek csodák, de nem olyanok, amilyeneket én
szeretnék. Bár már leadtam a rendelést ;-) Nincs erőm változtatni, és
amikor volt, akkor sem történt semmi, hiába vártam. Ezek után tényleg
úgy érzem, hogy semmi értelme... :-( (Hm, visszaolvasva ez hihetetlenül
kétértelmű lett, és fogadni mernék, hogy valaki félre is fogja
érteni...)
Holnap újabb kísérletet teszek a sültgesztenyék becserkészésére (egy
hete nem jött össze, pedig még a vonatunk is elszublimált), már, ha
megint a köpenyes-cilinderes mesehős fogja árulni. :-)
Néha egy-egy zene, idézet vagy vers sokkal jobban elmondja, amit nem tudok, vagy nem merek szavakba önteni...
"Ma látható hangok játszanak
a hallható fénnyel
S a nappalimban nyaraló
téllel koccintok én..."
|
|
|
| |
Pszichológia nyomtatva, leadva. Csak az érdekesség kedvéért:
18 oldal
3.976 szó
26.700 karakter szóköz nélkül
30.528 karakter szóközzel
190 bekezdés
517 sor
...és még én morogtam az 5000 karakteres újságírás cikk miatt... :-P
|
| 2005. december 12., hétfő |
|
|
| |
Rövid
életjel-féle: még élek. :-) Fő az optimizmus... Időnként hullámokban
rámtör a fáradtság, de egyelőre még jól bírom. No meg a dolgozat
leadási határideje kedd, azaz még van egy napom, holnap valószínűleg be
sem megyek suliba. Utolsó hét, számtechből le vagyok zárva, ECDL-t
amúgy is tudom, személyközi komm-ból meg szituációs játékok lesznek,
már nem írunk elméleti anyagot. No meg a Nemzeti Galériába sem ártana
végre eltolni a képem, nem illik úgy cikket írni, hogy ott sem voltam,
akkor sem, ha már rengetegszer megfordultam a Galériában. :-P Egyébként
körülöttem nyitott könyvek, most égett le a gyertya az ablakban, a
refreshing füstölő friss illata még halványan itt terjeng a levegőben,
néha U2 töri meg a csendet, meg az "enerdzsi lötty" üvegének a
koccanása az asztalon. Különben egész hasznos cucc, és finomabb, mint a
kávé, ami már egyébként is a könyökömön jön ki.
Pszichológia házidoga jelenlegi állása: 11. oldal, még hátra van kb 6-7. Egész jó ahhoz képest, hogy a minimum a 10 volt. :-)
Abszolút eredményesen és hasznosan telt a hétvégém *vállvereget*
(leszámítva hogy már MSN-re sincs időm szocializálódni járni és megint
egyre több levéllel vagyok elmaradva.)
|
|
|
|
Régebben
Linkek
Blogok
Épp olvasódik
Douglas Adams - Galaxis Útikalauz (helyett különböző kötelező olvasmányok és jegyzetek)
Mostanában
XII.9 "suli buli"
XII. 13. pszicho házidoga leadás
XII. 15. filmklub, műsorszerk. és újságírás beadandók
XII. 16. világföldrajz írásbeli, betlehemes
XII. 19. ECDL 2. vizsga
XII. 20. pszichológia szóbeli
nézelődő van az oldalon
Eleven Hold - A fák istenéhez
Többé nem hajlok meg!
Hinták súlyának nem engedek!
Kés nem rajzolhat szíveket!
Lássák meg valódi szívemet!
Ha tűz vagy jég nevet,
ha tűző nap néz,
s a halál szeret,
Ugye hazahívsz, ó...?
Hazavársz, ó...?
Otthon majd jó lesz veled!
A fű vagy akár a fák
láthatják azt,
amit senki se' lát!
Szél által simított
test vagyunk,
csakúgy, mint
bármelyik virág!
Nézz rám, gyógyíts meg!
Mentsd át hozzád görcs életemet!
Vedd el tőlem a bűnt!
Fagyos hónapok tűnjenek el!
Dobd rám égő gyufád, Isten!
A fű vagy akár a fák
láthatják azt,
amit senki se' lát!
Szél által simított
test vagyunk,
csakúgy, mint
bármelyik virág!
Égő ágak közt táncol a ború.
Egy újabb megfáradt lélek megy el!
A börtön-test után megmaradt hamut
a börtön-világotok nyeli el!
Irgalom fénye, te szabadító!
Jó már, hogy vége, mert csak nálad jó!
Tudom, hogy jó...
csak nálad jó!
Mentsél át hozzád, te szabadító!
|
|
|
